Néha csendes gyilkos típus vagyok. Azt hiszem most is ez van nagyjából. Csak a probléma, hogy megint magamba fojtom, aztán majd egyszerre fog kijönni a sok dolog, jó nagy adagban. Bár akkor már valószínűleg úgyis késő lesz minden.
Abba kell hagynom ezt a túlzott ragaszkodást és lépnem kell. Nagyon kurvára nehéz.
Utálom átverve érezni magam. Márpedig egyértelműen ezt kell éreznem, hiszen ez történt. Átvertek... (azt hiszem megint). Naiv vagyok. Mint ahogy mindig is az voltam, csak néha nem ismertem be magamnak. :D
De ezt még egyszer nem bírom elviselni. Belefáradtam, nincs energiám még egyszer végigcsinálni ugyanazt, amit már legalább ötvenszer.